Széchenyi 2020
2020. július 09. - Csütörtök
Kezdőlap  Kapcsolat  Oldaltérkép  
Mosonszentmiklós Online

Tisztelgés hős elődeink emléke előtt


2020.05.28. 14:11
Tisztelgés hős  elődeink emléke előtt
Május utolsó vasárnapján hőseinkre emlékezünk. Eddig a vasárnapi szentmisét követően a Hősök kápolnája előtt emlékeztünk, de idén a koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt ez a megemlékezés is elmarad és átalakul egy virtuális emlékezéssé, ott bent a lelkünkben, szívünkben.

Alább a Hősök napi megemlékezés beszéde olvasható.

A magyar hősök emlékünnepén, május utolsó vasárnapján a törvény szerint azokról emlékezünk meg, „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért”. Az ünnep hagyománya 1917-ig, az első világháborúig nyúlik vissza, az első Magyarországot is érintő modern háború derekáig, ahol az áldozat, a veszteségek nagysága egyre többeket tölthetett el iszonyattal. A halottak és a sebesültek száma olyan mértéket ért el, ami példátlan volt addigi történelmünkben és ez a tömeges gyász ott és később is egyre többeket ébresztett rá, hogy a háború nem az élet szükséges velejárója, hogy azok, akik részt vesznek a küzdelmekben, áldozatokat vállalnak a harcokban – a legtöbbször akaratukon kívül –, mindannyian hősök.
 
Manapság a hős szóval, az életet kockáztató hősiességgel elsősorban filmekben, sorozatokban, illetve messzi vidékek híradásaiban találkozunk. Nagyon kevesen és nagyon ritkán szembesülnek ma Magyarországon és Európa nagy részén azzal a típusú hősiességgel, ami a háborús időket jellemezte. Az akcióhősök, a szuperhősök mellett a híradások hősei is többnyire biztonságos távolságban vannak tőlünk. Többségünk életét nem veszélyeztetik fegyverek, nem teszik tönkre háborúk. Több mint ötven év eltelt az 1956-os forradalom óta is, így a ma itt élők többsége az elmúlt évtizedekben nem válhatott a háborús értelemben vett hőssé. Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy ez így van jól, hogy ez örömre ad okot. Ez nem azt jelenti, hogy le akarjuk tagadni, hogy a világban továbbra is sok helyen háborúznak. Nekünk azonban itt Európában és Magyarországon mindent meg kell tennünk azért, hogy az emberiség továbbra is törekedjen a konfliktusok békés megoldására, mert az elmúlt évszázadban hatalmas áldozatok árán megtanultuk, hogy a háborúk hatalmas veszteségei a győzteseknek sem érik meg az áldozatot.
 
Abban, hogy ezt a létfontosságú leckét kaptuk, óriási szerepe van a nevesített és névtelen hősöknek, akik Magyarország évszázadokon át tartó vérzivataros történelmében életüket, testi és lelki épségüket áldozták fel sokszor akaratuk ellenére azért, hogy megvédjék országunkat a vélt vagy valós veszélytől, ezzel példát mutatva nekünk hősiességből és küzdeni tudásból.
 
Áldozatuk azonban fölöslegessé válik, ha példájukat rosszul értelmezzük. Ha nem értjük meg az elemi tragédiát, amit a háború okozott mindannyiuk életében. Ha nem látjuk, hogy többnyire ők maguk is azért küzdöttek, hogy utódaik egy háborús konfliktusoktól mentes, békés és nyugodtan fejlődő országban élhessenek. Nagyjából olyanban, amilyenben most élünk. A hősök áldozatának tanulsága nem az, hogy nekünk is követni kell a példájukat. Nem az, hogy az elkerülhetetlen konfliktusokat háborús erőszakkal kell megoldanunk, ami mindent elsöpör. A hősök példája és tragédiája pont abban segít, hogy megértsük a háború értelmetlenségét és kilátástalanságát. Hogy végre belássuk, nekünk harcainkat a hétköznapi élet területein kell megvívnunk, hogy attól, hogy az áldozat többnyire kisebb, nem válik a harcok tétje értéktelenné. Nem a véráldozat nagysága nemesíti a célokat, az igazán fontos sikereket ugyanis a mindennapok munkájával, egy békés, de küzdelmes élet tevékenységével tudjuk elérni.
 
Hálát kell éreznünk azok iránt, akiknek nem adatott meg a békében leélt élet, akik háborús konfliktusokban vívták ki utódaik békéjét. Akik sokszor maguk számára is váratlanul találták magukat a történelem sodrában, de képességeiknek megfelelően helyt álltak. Hálát kell éreznünk a hősök iránt, és meg kell becsülnünk az áldozatukat. Nem csak szavainkban, tetteinkben is méltónak kell lennünk áldozatukra. Méltónak kell lennünk a békére, amit kiharcoltak nekünk.
 
Yuval Noah Harari izraeli történész írta:
 
„Az európaiak ma a történelem legbékésebb időszakát élik. De az emberek csak ritkán gondolnak a békére, mivel azt egy közhelyes dolognak, és nem valamiféle drága ajándéknak tartják, amit nehezen szereztek meg.”
 
Ha ez így van, azért van így, mert a béke drága ajándékának árát nem mi fizettük meg, hanem elődeink, a hősök, akik életüket és vérüket áldozták azért, hogy mi békében élhessünk. Akikre éppen ezért megkülönböztetett tisztelettel kell figyelnünk, és akikre éppen ezért örökre emlékeznünk kell.
 
Köszönjük mindannyiuknak, amit értünk tettek!


A mellékelt fotón a sopronbánfalvi hősi temető látható.

Magyar falu program
e-ügyintézés
e-papír
Panoráma
Leader Egyesület
Önkormányzati sajtószolgálat
Túraútvonalak
Széchenyi 2020

Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat