Stergerits József méltatása
Stergerits József 1954. február 22-én született Mosonszentmiklóson. Apja Stergerits József, édesanyja Fülöp Júlianna volt, mindketten a vasúton dolgoztak. 3 gyermek született a családban: Júlianna, József és Gizella. József az általános iskolát 1968-ben végezte el, ezt követően a 401. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben tanult, ahol épületlakatosként végzett. Szakmájában 1980-ig dolgozott a győri Házgyárban.
Közben 1972-ben bevonult Csornára katonának. 1976. január 31-én házasságot kötött Kern Ibolyával, majd érkeztek a gyermekek, 1976-ban Arnold, 1977-ben pedig Bernadett.
1980-ban pályát módosított, a MÁV-nál Hegyeshalomban kezdett el dolgozni, mint gyakornok mozdonyvezető. Később átkerült Győrbe, ahol továbbra is a mozdonyvezetőként dolgozott. Sok év szolgálat után innét ment nyugdíjba 2009. februárjában. Nyugdíjazása után sem szakadt el azonban a vasúttól, hiszen elnöke volt a Mozdonyvezetők Nyugdíjas Szervezetének. Sok-sok kirándulás, horgászverseny és nyugdíjas találkozó megszervezése fűződik nevéhez. Vasutas élményeiből később is kifogyhatatlan volt, órákig tudott mesélni sztorikról, emberekről, munkatársakról.
Még nyugdíjazása előtt 2005-től kezdődően kerékpárok javításával kezdett foglalkozni odahaza, ahol is jól tudta kamatoztatni műszaki érzékét és kézügyességét. Ahogy terjedt a szerviz jó híre, úgy hozták hozzá a javításra váró kerékpárokat a környező településekről is.
A helyi közéletbe a 2000-es évek elején kapcsolódott be. A Helyi Választási Bizottság tagjaként, majd elnökhelyetteseként több választási ciklusban segítkezett. Alapító tagja volt a helyi Polgárőr Egyesületnek, első szolgálatára 2004. júniusában került sor.
Munkáját polgárőr társai is elismerték, így 2008-ban megválasztották az egyesület alelnökének, majd 2011-ben az egyesület elnökének. Kitartó és szakszerű munkájának eredményeként a Mosonszentmiklósi Polgárőr Egyesületből egy kiválóan működő szervezetet faragott. Ezt mutatja, hogy 2014-ben az egyesületet megválasztották a megye legjobb polgárőr egyesületének. Helyben is elismerték a polgárőrség és vele együtt az ő munkáját is, hiszen 2013-ban az egyesület megkapta a Mosonszentmiklós Községért Érdemérem kitüntető címet, melyet akkor ő vett át. Szívügye volt a polgárőrség, sokszor velük kelt és tért nyugovóra. Munkája révén településünk lakosainak biztonság érzete sokat javult. A házalók vagy árusok között is elterjedt, hogy Mosonszentmiklóson nem érdemes ilyen tevékenységgel próbálkozni.
Az egyesület és az önkormányzat közötti kapcsolat is példamutatóvá vált munkája révén. Sok helyi esemény vagy program szervezésében, annak biztosításában segített és segít most is a polgárőrség. A Zichy-téri decemberi Mikulás-napkor történő ajándékosztás is az ő ötlete volt, de megemlíthetjük a falunapi szervezésben vagy a tavaszi szemétgyűjtésben nyújtott szerepét is.
Szakmája révén is sok segítséget nyújtott az önkormányzatnak és intézményeinek. Kevéssé ismert, de a Művelődési házunk fűtési rendszerének a felújításában is aktívan segített, de mondhatnám a mobil színpadunk bővítését vagy a polgárőr iroda kapujának az elkészítését is.
Örök hobbija volt a horgászat, ezt a faluban mindenki tudta róla. Nem csak szeretett, hanem tudott is pecázni. Kifogyhatatlan volt a horgászélményekből, horgásztársaival sokszor sztoriztak a régi történeteken, melynek végén azért mindig kifogták a nagy halat akár Fehérvárcsurgón, akár Maconkán, a Kis-Balatoni Kányavári-szigeten vagy az öttevényi kavicsbányában.
Barátaival közvetlen volt, de ha szükségét érezte, bátran megmondta véleményét, még úgy is, hogy ez konfliktussal járt. Jómagam az utóbbi 15 évben ismertem meg őt jobban, és ezen idő alatt úgy gondolom, hogy barátokká váltunk. Egy segítőkész, ötletekkel és kreativitással teli embert ismertem meg benne.
2015. év elején derül ki súlyos betegsége, de ez sem akadályozta meg őt abban, hogy végezze dolgát, irányítsa az egyesületet vagy hódoljon örök szerelmének, a horgászatnak. Sajnos a betegség legyőzte. Tavaly, 2016. szeptemberében kísértük el utolsó útjára.
Úgy gondolom, hogy a fentiek alapján Stergerits József méltó