Mosonszentmiklós község honlapja
Zichy tér
Üdvözlet
Aktuális tabella
Megyei II. osztály, Orchidea Hotel Mosonmagyaróvári csoport 2010/2011 ősz
| Csapat | M | P |
| Enese | 3 | 9 |
| Mosonszentmiklós | 3 | 7 |
| Bősárkány | 3 | 6 |
| Károlyháza | 3 | 6 |
| Dunaszeg | 3 | 6 |
| Győrzámoly | 3 | 4 |
| Bezenye | 3 | 4 |
| Hegyeshalom | 3 | 4 |
| Dunakiliti | 3 | 4 |
| Püski | 3 | 4 |
| Ifjú Kenyér-Börcs | 3 | 4 |
| Hédervár | 3 | 4 |
| Máriakálnok | 3 | 3 |
| Győrsövényház | 3 | 1 |
| Mosonszolnok | 3 | 1 |
| Rajka | 0 | 0 |
| Dunasziget | 3 | 0 |
TAKÁCS OTTÓ
1939. november 27-én született, és 66 éves korában, 2005 március 23-án halt meg.
Apja Takács János, anyja Hencz Ilona volt. A család mindig Mosonszentmiklóson élt. A szülõk az akkori kor lehetõségei miatt, nehéz anyagi körülmények között nevelték gyermekeiket, Ottót, Jolánt és Ernõt. Mindhárman jó eszûek, szorgalmasak voltak, továbbtanultak, jó szakmákat választottak.
Ottó, az általános iskolát helyben, a középiskolát Sopronban, a Kempelen Farkas Gépipari Technikum Híradásipari Tagozatán végezte, ahol 1958. június 6-án szerzett képesítést. Híradásipari technikus lett.
Elsõ munkahelyén, Mosonmagyaróváron egy évig dolgozott, mivel behívták az akkor kötelezõ katonai szolgálatra. 1958-tõl, 1961-ig töltötte katona éveit Budapesten. Leszerelése után 1965 februárjáig Kabhegyen a TV adóban dolgozott, majd ez év márciusában a gyõri Mikrohullámú Állomáson berendezés fenntartó mûszerészként helyezkedett el. Itt dolgozott nyugdíjba vonulásáig, 1999-ig
Szakmai munkáját nagy odaadással, becsülettel végezte, ezért több kitüntetéssel jutalmazták.
1965. április 3-án kötött házasságot Farkas Gizella tanárnõvel, és 40 évig éltek kiegyensúlyozott házasságban. Két gyermekük született. Éva óvónõ lett. Péter jogi doktor, a Megyei Fõügyészség fõügyész – helyettese.
Ottó megérhette öt unokája, három lány és két fiú születését, de felnövekedésüknek már nem örülhet.
Hogy életének mely szakaszaira emlékezne legszívesebben, ha élne?
Az általános iskolai évekre biztosan, hiszen a 8 év, és persze az osztályfõnök, Sárosi Lajosné, Kató néni személye olyan közösséggé kovácsolta ezt az osztályt, hogy a mai napig is szeretettel, szívesen találkoznak, beszélgetnek egymással. Magda tanító nénire is, aki a betûvetésre tanította.
Kedves emlék lenne Sopron, a romantikus fiatal évek városa, majd Budapest, ahol a katonaéveket töltötte.
Természetesen felnõtt éveinek színhelyére is Szentmiklósra. A családalapításra az otthonteremtésre, gyermekeik felnevelésére, de arra a sok feladatra is, amelyet szülõfaluja fejlõdéséért vállalt és végzett.
Mit tett õ a falunkért?
Szenvedélyesen kutatta és feltárta a közelmúlt történelmének a településhez kötõdõ eseményeit, szereplõit, szemtanúit.
Kamerájával megörökítette a háború résztvevõinek elbeszéléseit az átélt borzalmakról. Ezt a „Don – Kanyar” címû kisfilmjében láthattuk.
Elmeséltette, rögzítette az 1956–os forradalom helyi és helyi vonatkozású eseményeit
Felkutatta és feldolgozta a faluból származó, és máshol nagy pályát befutott emberek életét: pl. Dr. Vargha Damján életmûvét.
Csodálta és be is mutatta a régi épületeket, így Varga Antal paraszt barokk családi házát, amely „Épült 1888–ban” címmel volt látható.
Filmet készített a helyi mesteremberek életérõl, munkásságáról.
Minden esemény megragadta falunkban és azonnal dokumentálta. Kamerájával nyomon követte a Lébénytõl való faluválás minden mozzanatát.
„Erdélyi körutazás” címmel egy, a falunkban szervezett kirándulást is megörökített. Sorolhatnánk munkáit. Ezek a dokumentumok felbecsülhetetlen helytörténeti értékek.
Több mint 10 éven keresztül intézte a falu sportegyesületének gazdasági ügyeit.
Megszervezte a helyi kábeltelevízió hálózatot, melynek üzemeltetésében aktívan részt is vett. Õ volt a falu elsõ videós hírnöke. Minden rendezvényrõl felvételt készített, és azt le is adta a helyi kábel televízióban. A KábelTV Közalapítvány elsõ elnökeként dolgozott elhatalmasodó betegsége utolsó idõszakáig.
Jómagam a KábelTV szervezésekor ismertem meg közelebbrõl Ottó bácsit. Ekkor kerültünk közel egymáshoz, és ekkor kezdtem el csodálni a falu iránt érzett szeretetét, lokálpatriotizmusát. Egy széles látókörû humanista embert ismertem meg benne, akivel nem volt olyan dolog, amirõl ne tudtunk volna órákig beszélgetni.
Az 1989-90-ig, tartó idõszakasz fontos állomása lett életének. Felkérésre elvállalta az önálló közigazgatású Mosonszentmiklós tanácselnöki pozícióját, amelyet társadalmi megbízatásként végzett. Vezetése alatt elindult a falu fejlõdése, a kisiskola építésének új szakasza, vagy pl. a temetõ világításának megoldása.
Elmondhatjuk Róla, hogy szívvel, lélekkel, szeretettel dolgozott a faluban, a faluért, miközben fõállású munkáját is lelkiismeretesen végezte. Becsülte, szerette az itt élõ embereket.
Példamutató életével, a faluért évtizedeken át végzett közösségi tevékenységéért, a szülõföld szeretetéért, méltán kiérdemelte Takács Ottó a Mosonszentmiklós Díszpolgára kitüntetõ címet.
Helyette, az õ nevében, had idézzem Márai Sándor író gondolatait:
Apja Takács János, anyja Hencz Ilona volt. A család mindig Mosonszentmiklóson élt. A szülõk az akkori kor lehetõségei miatt, nehéz anyagi körülmények között nevelték gyermekeiket, Ottót, Jolánt és Ernõt. Mindhárman jó eszûek, szorgalmasak voltak, továbbtanultak, jó szakmákat választottak.
Ottó, az általános iskolát helyben, a középiskolát Sopronban, a Kempelen Farkas Gépipari Technikum Híradásipari Tagozatán végezte, ahol 1958. június 6-án szerzett képesítést. Híradásipari technikus lett.
Elsõ munkahelyén, Mosonmagyaróváron egy évig dolgozott, mivel behívták az akkor kötelezõ katonai szolgálatra. 1958-tõl, 1961-ig töltötte katona éveit Budapesten. Leszerelése után 1965 februárjáig Kabhegyen a TV adóban dolgozott, majd ez év márciusában a gyõri Mikrohullámú Állomáson berendezés fenntartó mûszerészként helyezkedett el. Itt dolgozott nyugdíjba vonulásáig, 1999-ig
Szakmai munkáját nagy odaadással, becsülettel végezte, ezért több kitüntetéssel jutalmazták.
1965. április 3-án kötött házasságot Farkas Gizella tanárnõvel, és 40 évig éltek kiegyensúlyozott házasságban. Két gyermekük született. Éva óvónõ lett. Péter jogi doktor, a Megyei Fõügyészség fõügyész – helyettese.
Ottó megérhette öt unokája, három lány és két fiú születését, de felnövekedésüknek már nem örülhet.
Hogy életének mely szakaszaira emlékezne legszívesebben, ha élne?
Az általános iskolai évekre biztosan, hiszen a 8 év, és persze az osztályfõnök, Sárosi Lajosné, Kató néni személye olyan közösséggé kovácsolta ezt az osztályt, hogy a mai napig is szeretettel, szívesen találkoznak, beszélgetnek egymással. Magda tanító nénire is, aki a betûvetésre tanította.
Kedves emlék lenne Sopron, a romantikus fiatal évek városa, majd Budapest, ahol a katonaéveket töltötte.
Természetesen felnõtt éveinek színhelyére is Szentmiklósra. A családalapításra az otthonteremtésre, gyermekeik felnevelésére, de arra a sok feladatra is, amelyet szülõfaluja fejlõdéséért vállalt és végzett.
Mit tett õ a falunkért?
Szenvedélyesen kutatta és feltárta a közelmúlt történelmének a településhez kötõdõ eseményeit, szereplõit, szemtanúit.
Kamerájával megörökítette a háború résztvevõinek elbeszéléseit az átélt borzalmakról. Ezt a „Don – Kanyar” címû kisfilmjében láthattuk.
Elmeséltette, rögzítette az 1956–os forradalom helyi és helyi vonatkozású eseményeit
Felkutatta és feldolgozta a faluból származó, és máshol nagy pályát befutott emberek életét: pl. Dr. Vargha Damján életmûvét.
Csodálta és be is mutatta a régi épületeket, így Varga Antal paraszt barokk családi házát, amely „Épült 1888–ban” címmel volt látható.
Filmet készített a helyi mesteremberek életérõl, munkásságáról.
Minden esemény megragadta falunkban és azonnal dokumentálta. Kamerájával nyomon követte a Lébénytõl való faluválás minden mozzanatát.
„Erdélyi körutazás” címmel egy, a falunkban szervezett kirándulást is megörökített. Sorolhatnánk munkáit. Ezek a dokumentumok felbecsülhetetlen helytörténeti értékek.
Több mint 10 éven keresztül intézte a falu sportegyesületének gazdasági ügyeit.
Megszervezte a helyi kábeltelevízió hálózatot, melynek üzemeltetésében aktívan részt is vett. Õ volt a falu elsõ videós hírnöke. Minden rendezvényrõl felvételt készített, és azt le is adta a helyi kábel televízióban. A KábelTV Közalapítvány elsõ elnökeként dolgozott elhatalmasodó betegsége utolsó idõszakáig.
Jómagam a KábelTV szervezésekor ismertem meg közelebbrõl Ottó bácsit. Ekkor kerültünk közel egymáshoz, és ekkor kezdtem el csodálni a falu iránt érzett szeretetét, lokálpatriotizmusát. Egy széles látókörû humanista embert ismertem meg benne, akivel nem volt olyan dolog, amirõl ne tudtunk volna órákig beszélgetni.
Az 1989-90-ig, tartó idõszakasz fontos állomása lett életének. Felkérésre elvállalta az önálló közigazgatású Mosonszentmiklós tanácselnöki pozícióját, amelyet társadalmi megbízatásként végzett. Vezetése alatt elindult a falu fejlõdése, a kisiskola építésének új szakasza, vagy pl. a temetõ világításának megoldása.
Elmondhatjuk Róla, hogy szívvel, lélekkel, szeretettel dolgozott a faluban, a faluért, miközben fõállású munkáját is lelkiismeretesen végezte. Becsülte, szerette az itt élõ embereket.
Példamutató életével, a faluért évtizedeken át végzett közösségi tevékenységéért, a szülõföld szeretetéért, méltán kiérdemelte Takács Ottó a Mosonszentmiklós Díszpolgára kitüntetõ címet.
Helyette, az õ nevében, had idézzem Márai Sándor író gondolatait:
……köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam……
……láttam a földet, az eget, az évszakokat……
……megismertem a szerelmet, a vágyakat és a csalódásokat……
……megéltem a legtöbbet, a legnagyszerûbbet, az emberi sorsot.
Más és jobb nem is történhetett volna velem……
……láttam a földet, az eget, az évszakokat……
……megismertem a szerelmet, a vágyakat és a csalódásokat……
……megéltem a legtöbbet, a legnagyszerûbbet, az emberi sorsot.
Más és jobb nem is történhetett volna velem……
Oklevél:
EU projektek
Közelgő események
| Nincs esemény |
Kiemelt linkek
