Mosonszentmiklós bemutatása

„Aki nem ismeri szülőföldjének, vagy lakóhelyének történetét, a helyi emlékeknek meg nem szakadó láncolatát, abban nem lehet meg az ahhoz való ragaszkodás sem. 

Mosonszentmiklós a Mosoni-síkság délkeleti részén fekszik, a Budapest – Bécs nemzetközi főútvonaltól - az M1-es autópálya 142-es lehajtójától - 1km-re, Győr és Mosonmagyaróvár között nagyjából a fele úton. A legközelebbi városok 20-20 km-re találhatók: Gyõr, Mosonmagyaróvár, Csorna. Szomszédos települések: Lébény, Mecsér, Öttevény, Börcs. Állandó lakosainak száma 2467 fő. Területe: 3071 ha.
 

A község három falurészből áll:
Mosonszentmiklós, Gyártelep, Mosonújhely

 
Mosonszentmiklós területe már az ősidőktől lakott volt. Erről tanúskodnak az ásatásokkor előkerült kőkorszaki, bronzkori, római leletek. A honfoglaláskor besenyők telepedtek itt meg, akiknek a határ védelme volt a feladatuk. Az első írott említése 1208-ból származó oklevélben található, s Villan Sancti Nicolai - Szent Miklós falva a neve. Ettől kezdve folyamatosan lakott a község, de most nem az eredeti település helyén fekszik, mert az idő viszontagságai miatt többször vándorolt. Hajtotta a tűz, a víz meg a hadak pusztítása. 1267-től Nicolas De Zilas Szilasszentmiklós, ugyanis az 1242-es tatárjáráskor elpusztult a település, s a Szilas-dűlőben épült újjá. Időközben a Rábca visszahúzódott, a falu közelebb telepedett a folyóhoz. Ekkor vette fel a Rábcaszentmiklós nevet, majd 1417-től a falu védőszentjéről Zenthmiklós – Szentmiklós, 1493-tól Lébény-Szentmiklós. 1908-ban a megyében is bevezették az új helyneveket (1898-as törvény alapján), így lett Mosonszentmiklós.

1973-ban összevonják a falut Lébénnyel, így Lébénymiklós II. lesz a neve.1989-től különvált Lébénytől, s visszakapta a Mosonszentmiklós nevet.

A történelem vihara nem kerülte el a falut. 1271-ben Ottokár cseh király seregeivel a Csepetében harcoltak, 1529-ben a török hadak fosztogattak. 1634-ben II. Ferdinánd a községet Zichy Pálnak adományozta – katonai érdemeiért – azzal a feltétellel, hogy rajta várkastélyt építsen. A vár 1654-re elkészült, amely jelentős szerepet játszott a Rákóczi szabadságharcban.1683-ban ismét török csapatok fosztogattak a környéken, de a német zsoldosoktól is szenvedett a falu lakossága, el is néptelenedett. Az újratelepítés a XVII. sz. végén történt meg. Ezután Zichy Pál kibővíttette a kastélyt. Az új földbirtokos, Zichy Ferenc, győri püspök felépíttette a barokk templomot. 1783-ban bekövetkezett halála után Zichy Károly miniszter örökölte a birtokot. Ebben az időben élénk társasági élet folyt a kastélyban. Széchenyi István is többször járt Lébény-Szentmiklóson (1821-1834). Reménytelenül szerelmes volt Seilern Crescentiába, akit a gróf halála után feleségül is vett. A miklósi birtok a Zichyek birtokában maradt. 1844-ben báró Sina János vásárolta meg a birtokot. A gazdasági élet virágzott: cukorgyár, sajtgyár épült, tehéntartással is bővült az uradalom. 1869-ben gróf Wenckheim Frigyes megvásárolta a birtokot. 1895-ben 800 Ft-ot adományozott óvoda alapítására, a templomot is felújíttatta kívül-belül, az órát is megjavíttatta. A gróf halála után fia, Pál örökölte a miklósi uradalmat, aki nem volt olyan gondos gazda. Adósságai fejében a kastélyt lebontatta, parkját házhelyeknek eladta. A gyönyörű angolpark emlékét még két, közel 400 éves tiszafa őrzi. A két világháború idején komolyabb harcok nem voltak a faluban. A II. világháború után földosztáskor 212 család jutott földhöz. 1948 őszén bevezették a villanyt.

Gyártelep 1844-ben a Zichy család eladta miklósi birtokát báró Sina György Simonnak, aki már ekkor tudta, hogy a birtokon át fog haladni a Bécs-Szőny vasútvonal. Erre alapozva nagyarányú ipartelepítésbe kezdett. 1848-ban elkészült a cukorgyár, amely akkor Európa legnagyobb cukorgyára volt. A mellékterméket (melasz és a répaszelet) is hasznosította. Tehéntartással, tejtermeléssel is foglalkoztak. A tejet a falu sajtgyárában feldolgozták. Működött még a faluban Gőz-szeszgyár is. A cukorgyár körül gomba módra nőtt ki a földből egy településrész, melyet a helyiek Fábrikának, Gyártelepnek neveztek el. Lakói jómódban éltek, gyermekeik az itt létesült iskolában tanultak. A gyár a gazdasági válság hatására tönkrement, a birtok a Wenckheim család birtokába került. Az egykori cukorgyár épületébe raktárakat, műhelyeket alakított ki; kovács, lakatos, gépész asztalos, bognár. 1892-ben pedig egy gőzmalmot helyezett üzembe, amely vámőrléssel, liszt eladással foglalkozott.

Mosonújhely (Jánosházapuszta) Mosonszentmiklós külterületi lakott helye. E terület régen erdős-mocsaras volt. 1848-ban Sina báró nagy erdőirtást végeztetett és a termővé vált területen majorságot létesített. A cselédség főleg a Dunántúl szegény lakosságából került ide. Az időszakos munkákra felvidéki tót summásokat hozatott. A cukorgyár megépítése után a cselédek mellett iparosokra is szükség volt, a gazdaság irányítói is itt laktak. Ekkor már (1867) iskola is működött. A legutolsó nagybirtokos Wenckheim Pál volt, aki eladósodott. A birtokot az Országos Földhivatal Intézet vette át, majd a Vitézi Szék 1938-ban a cselédek helyett saját tagjaival telepítette be. 1945-ben kormányhatározattal községesítésre kijelölt hely lett, melynek során három új utcával bővült. Az idők során a helység arculata teljesen megváltozott. Modern házak épültek gondozott kertekkel, aszfaltozott utcákkal.

Templomegyüttes
Magyarországon egyedülálló a barokk templomegyüttes, mely helyet kapott Győr-Moson-Sopron megye hét csodája között. Már messziről lenyűgöző látványt nyújt két kápolnájával. Olyan, mint anya két gyermekével. Jobb oldalán áll a Szent Kereszt kápolnája, amely a XVI. században épült. Ekkor temető vette körül az épületet. 1958-ig itt őrizték a temetések kellékeit, a torony harangját máig lélekharangnak hívják. A bal oldali Hősök Kápolnája 1929-ben készült el a falu lakosságának adományaiból. Márványtáblák őrzik a két világháború helyi hőseinek nevét.

A barokk templomot 1770-1775 között építtette gróf Zichy Ferenc, a falu kegyura, győri püspök. A bejárat fölött címere látható. A berendezéseket is ő rendelte meg a győri püspökség műhelyében. A templom befogadó formája téglatest, melyet 47 m magas toronysisak tagol. Négy oldalán óralap látható, mely mutatja az idő múlását. A templomba lépve előbb a szegények házába érünk (a torony alatti rész, ide lógtak a harangkötelek). Ma Vargha Damján György és Zichy Ferenc emléktáblája látható itt. A belső tér szokatlanul magas, tágas, levegős. A szentélyben a főoltár, mögötte a Szent Miklóst ábrázoló olajfestésű oltárkép és díszes fapárkányokon elhelyezett négy másfél embermagasságú aranyozott faszobor látható (Szent Péter, Szent Pál, Szent Ágoston, Szent Márton). A szentélyt és a központi teret bábos korlát választja el. A diadalív görbületében helyezkedik el a főoltárral egységet alkotó két mellékoltár: Szent Ferenc és a Szent Család oltára. A padok, a szószék, az orgona mívesen faragott. Az 1780 tájáról való keresztelő kút a Szent Ferenc oltár mellett látható. Vörös márvány talapzaton áll, tetején szoborral, amely Jézus keresztelését ábrázolja. (Itt keresztelték meg Nikisch Artúrt is 1885-ben)

A II: világháborúban akna robbant a szentély egyik ablakában, ami számtalan sérülést okozott a freskókban, festményekben. A templom teljes belső felújítását Samodai József (1920-1984) falunk szülötte, kiváló festőművész, restaurátor végezte a 200. évfordulóra 1973-1975 között. Két önálló seccóval pótolta a tönkrement freskókat.

Az egyiken Urunk színeváltozása látható, a másikon a magyarok nagyasszonya előtt hódolnak az Árpád-házi szentek. A sekrestyében találhatók a különböző kegytárgyak: az 1700 körüli Wenckheim család címerével ellátott kehely, 1924-ben Vargha Damján ajándékozta kehely, Szent Miklós püspök csontereklyéje …

Készítette: Mód Lászlóné

Falunk híres szülöttei:

Nikisch Artúr világhírű karnagy, zeneszerző (1855-1922.)
Dr. Vargha Damján György irodalomtörténész, kodexkutató, egyetemi tanár (1873-1956.)
Samodai József festőművész (1920-1984.)
Kormos István költő (1923-1977.)